Petőfi Sétány

A település mintegy 3 km hosszú, több szakaszra tagolt, és hajdani neves lakók nevét viselő Duna-parti séta- és kerékpárútja a Leányfalui Értéktár része.

Márai Sándor (1900-1989) író, a Föld, föld!… című könyvében és naplóiban is részletesen ír az 1944-45-ben itt töltött évekről, a háborús idők Leányfalujáról.

Bibó István (1911-1979) egyetemi tanár, jogtudós gyakran időzött apósa, Ravasz László református lelkész, a Duna-melléki egyházkerület püspökének leányfalui házában.

Petőfi Sándor (1823-1849) apósa, Szendrey Ignác (1800-1895) az első betelepülők között két ház és többholdas kertek és erdő birtokosa volt Leányfalun.

Karinthy Ferenc (1921-1992) Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg 1963-tól 3 évtizeden át márciusától októberig a „világ közepéről”, Leányfaluról adta közre színes írásait a napilapokban.

Szentágothai János (1912-1994) Kossuth-díjas idegtudós, anatómia professzor 1980-tól haláláig volt az egykori leányfalui Neruda-ház birtokosa. Családjával már gyermekkorában is rendszeresen töltötte itt a nyarakat a Kacsa-szigetnél kikötött lakóhajóban.

Györffy István (1912-1999) orvos, szemészprofesszor, a kontaktlencse feltalálója 1940-ben vásárolt telket Leányfalun, majd épített rá csónakházat, melyet később nyaralóvá alakíttatott és köré országos hírű botanikus kertet létesített. Személyes ismeretei alapján megírta a település déli részének helytörténetét.

Györffy György (1917-2000) Széchenyi-díjas történész, a magyar középkor neves kutatója 1948-ban vásárolt telket Leányfalun. Duna-parti, múltidéző, kör alakú, nádfedésű házát 1962-ben építette.

Gombocz Endre (1882-1945) botanikus professzor lánya, Gombocz Ilona, Györffy István felesége volt. Fia, Gombocz Zoltán 1942-ben épített házat a Györffy-telek szomszédságában. Fia, ifjabb Gombocz Zoltán (1942-1997) közgazdász, külkereskedelmi, majd kereskedelmi miniszterhelyettes, államtitkár, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok helyettes államtitkára volt.